A Waldorf-óvodapedagógia néhány alapgondolata

A Cseperedő Waldorf Óvoda 2008 nyara óta működik Szentendrén Az óvoda pedagógiai és nevelési programjának alapja az akkreditált Waldorf-Óvodapedagógiai Program. A programot minden pontjában hitelesnek és követendőnek tartjuk. Eltérések csak a helyi sajátosságokból adódhatnak.

Legfőbb célunk, hogy a gyermekek egy szeretetteljes, figyelemmel kísért, nyugodt, de egyben életteli és pezsgő környezetben szabadon, de bizonyos szabályok és szokások megtartása mellett éljék óvodai életüket. Ez biztosítja nyugodt, kiegyensúlyozott egyéni fejlődésüket a pedagógusok tisztelet- és szeretetteli figyelmével kísérve.

A nevelés célja és feladata: segítséget nyújtani ahhoz, hogy a kisgyermek, a lehetőségek széles körével úgy kerüljön kapcsolatba, hogy képes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt. Így váljon testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív felnőtté. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét ne visszautasítsa, hanem emberségesebbé tegye.

A Waldorf-óvoda az életünket és világunkat átszövő összefüggéseket megkísérli érzékelhetővé és tapasztalhatóvá tenni a gyermek számára. Óvni szeretné a gyermekkort, hogy a gyermek csak lassan ébredjen fel a kreatív erőket felszabadító, képdús gyermeki álomvilágból. Ennek az a célja, hogy az „ébredés” után viszont valóban önállóan, biztosan, erőteljesen, éberen tudjon élni a világban.

A Waldorf-óvodapedagógián alapuló nevelés célja a későbbi egészséges életvitel megalapozása, e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majd meg teljes mértékben.

Pedagógiánk az érzelmi biztonság fontosságát hangsúlyozza a kisgyerek pszichikus és mentális fejlődésében. Azt valljuk, hogy ezt az érzelmi biztonságot elsősorban a családnak kell megadnia, de meg kell, hogy adja a gyereket fogadó első intézmény is.

Az óvoda kerülni kívánja az idő előtti, túl korai fejlesztést. A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék. A Waldorf-óvodai élet tevékenységi formái között a szabad játéka kiemelt fontosságot élvez. A Waldorf-óvodai napirendben minimálisan kétszer, egy-egy óra szabad játékra van ideje a gyereknek. Ezzel biztosított a kisgyerek szükségleteiből fakadó játék igénye.

A Waldorf-nevelés a gyermek individuális fejlődését differenciált módon segíti, és módot nyújt lényének a közösségben való kibontakoztatására is. Lehetőséget ad valódi közösség létrehozására, melyben minden gyermeki személyiségre szükség van. Ezáltal, hogy „mindenkinek” van szerepe, a „mindenkire szükség van” – élmény- és a szolidaritás érzése végigkíséri őket kibontakozó életük során.

​A kisgyermekek nagyon nyitottak a világra, szivacsként szívnak magukba mindent. Ugyanakkor még nem képesek elmélyedni a részletekben és strukturáltan gondolkodni. Ebben az életkorban érdemes őket a folyamatokkal megismertetni, amiből az egész építkezik (pl. búzaültetés – aratás – cséplés – őrlés – az őrölt lisztből kenyér sütése). Azt is fontos figyelembe venni, hogy az ekkora kisgyerek még nem képes lezárni magát, valóban magába szív minden információt, így a mi, az őket körülvevő felnőttek felelőssége, hogy mivel ismertetjük meg, hogy ne terheljük őket túlzottan idő előtt kapott információkkal.

​A kisgyermek fantáziáját ilyenkor lehet leginkább nevelgetni, növelgetni, ezért fontos, hogy ne árasszuk el őket kész képekkel (a televízió, de akár túl erős és kötött képeskönyv illusztrációk által), de kész, egyféleképpen használható játékokkal sem. Ehelyett tegyük lehetővé, hogy minél többféle eszközhöz, alapanyaghoz hozzáférhessenek – anyagokhoz, kantárokhoz, különböző méretű és formájú fadarabokhoz, gyapjúhoz, fonalakhoz, stb. – amelyekből aztán építkezhetnek (akár szó szerint, akár képletesen). Óvodánkban nagy hangsúlyt szeretnék fektetni az érzékszervi nevelésre is, melynek fontos része a tapintásérzék, ezért kizárólag természetes alapanyagokat használunk, fa játékokat, felszeletelt faágakat, vászon anyagokat, selymeket, gyapjúfonalból kötött kantárokat és állatokat, filcállatokat, stb. A kisgyermek igen sok mindent a tapintásán keresztül vesz fel a világból, ezért egyáltalán nem elhanyagolható, hogy milyen anyagokkal érintkezik. A művészeti tevékenységekhez szintén jó minőségű méhviasz krétákat, méhviasz gyurmát, gyapjút, aquarell festéket használunk.​

A kisgyermek számára különösen fontos a rendszeresség, a kiszámítható ismétlődés, a ritmusok. Ezek adnak számára tájékozódási pontokat a világban, erősítik biztonságérzetét. A Waldorf-pedagógia követni próbálja a ki- és belégzések ritmusát, amely a természetben is megjelenik például az évszakok váltakozásában.

A Waldorf-óvoda az a szociális tér, ahol a gyermekekért történik minden, a szülők és a pedagógusok együttműködnek a pedagógia gyakorlati megvalósításáért.